Történt egyszer réges régen, egy fárasztó éjszakai műszak kipihenése közben a világ legjobb szövetségese azzal az információval ébresztett félálmomból hogy kutatói találtak egy nem mindennapi romot az ellenség vára mellett, tőlem nem messze. Én szinte tudomást se vettem róla először, gondolván már megint egy agresszív romról van szó, de miután megkaptam a jelentést el se hittem hogy velünk is megtörténhet a csoda, egy 7es rom!
Szerencsénkre a szörnyek egyik hőse sem volt jelen ebben a romban, így viszonylag kis sereget kellett áthelyeznünk a legközelebbi várunkba hogy minnél rövidebb idő allatt elérjük a kincset, mivel nagyon feltűnő helyen volt a rom és nagyon sok ,,jótakaróm'' található arrafele akik nap mint nap kutatják a térséget.
Kevés megfontolás és gyors tanácskozás után nekivágtunk az útnak, mely rövid volt igaz de egy örökkévalóságnak tűnt akkor, főleg mivel nagy volt a hőség.
Talán a szerencsének köszönhetően a környező uralkodók közül senki sem kutatta az általunk még eddig sohase látott romfajtát, de még így is szinte percenként küldtünk látnokokat rá.
Végre valahára elérték a seregeink a hőseinkkel együtt a romot és elkezdőtött a csata:
Az összecsapások egy viszonylag hosszú fronton zajlottak, mindkét részről többszöri támadással és visszavonulással, és azt hittük nem lesz vége egyhamar.
- 1.png (405.43 KiB) 4387 alkalommal megtekintve
- 2.png (353.23 KiB) 4387 alkalommal megtekintve
A szárazságot és hőséget hamarosan vihar és eső váltotta fel. A csatateret uraló domb tetején álló, 30 méter magas, tornyot amelyet a szörnyek nemrég építettek, amelynek tetejéről akár 10 királyságnyi távolságig is be lehetett látni a környéket, stratégiai fontosságú hadvezetési pont volt, amelynek birtoklása mindkét fél számára életfontosságú volt. Nem volt más választásunk, így kiválasztottunk mindekketen egy maroknyit a legerősebb, legfürgébb katonáink közül akiket felküldtünk a toronyhoz, akik azt megmászva, véres közelharcban végleg elűzték a védőket onnan. Innentől már valamelyest könnyebb dolgunk volt a maradék szörnyekkel.
És siker,
- 4.png (283.97 KiB) 4387 alkalommal megtekintve
a gyógyítóinknak hála egy katonánk se esett el végül, ami külön öröm volt számunkra.
- 3.png (205.71 KiB) 4387 alkalommal megtekintve
A kis ,,nagy'' győsztes csata után örömmel teli elindultunk hát hazafelé, csak éppen azzal nem számoltunk hogy a rom leszedési híre ily hamar fog terjedni az uralkodók között és a kocsmai hírekbe kerül. Néhányan érdeklődtek hogy melyik királyságban sikerült rátalálni eme becses romra, páran meg jobbnak látták a kémek meg a látnokok küldését, de sikeresen, gond nélkül sikerült hazaérnünk.
Szűken és tömören ennyi lenne történetünk, az összes Uralkodónak meg sok sikert hasonló élményekhez.